INTERJÚK
ÚJSÁGCIKKEK
RÁDIÓS MEGJELENÉSEK
2007/03/16
12, DE NEM EGY TUCAT

Március 17-től április 1-jéig az ausztráliai Melbourne ad otthont a 12. úszó, műúszó-, műugró-, hosszútávúszó- és vízilabda-világbajnokságnak. A késői ausztrál nyárba már el is utaztak legjobbjaink - a magyar női vízilabda-válogatott címvédőként, a férfiegyüttes egyértelműen aranyesélyesként repült a vb helyszínére. Érdekesség, hogy a két csapat keretébe egy klub összesen egytucatnyi játékost adott: a Domino-BHSE hat-hat klasszist "delegált" a női és a férfiválogatottba is!


Még Baggiónak is áldozatot kell hoznia

"Tényleg hatan vagyunk!" - vágta rá Szivós Márton, s már sorolta is a neveket - Benedek, Biros, Fodor, Kiss Gergő, Molnár, Szivós -, majd rátért a "jelenség megmagyarázására".
- A legtöbb csapat csak álmodik egy olyan szponzorról, mint a miénk. Év közben semmi mással nem kell törődnünk, csak a játékkal, s ez a nyugodt háttér elég sokszor tükröződött már eddig is az eredményeinkben.

- Te Olaszországból, a Pro Reccotól jöttél haza. Nem bántad meg, hogy a Domino-BHSE-hez tértél vissza?
- Abszolút nem. Amellett, hogy elképesztően jó csapat a miénk, nagyon jó közösség is. A ritka kivételek egyike, ahol ennyire együtt van a szakmai felkészültség és a profi háttér. Nagyon szerencsés párosítás, s reméljük, ez így marad még nagyon sokáig.

- A vb-felkészülés hajrájában, gondolom, a keretszűkítés volt a válogatottnál a legizgalmasabb esemény, nem?
- Ezek minden világverseny előtt nagyon nehéz napok. Azt szokták mondani, hogy a magyar válogatott szűk keretébe nehezebb bekerülni, mint aztán vele sikereket elérni. Ez így persze erősen sarkított megfogalmazás, de az igaz, hogy a honi vízilabda kincsesbányája szinte egyedülállóan gazdag. A keretbe borzalmasan nehéz bekerülni, ezért nagy a feszültség bennünk a kerethirdetés előtt - ami azután sem szűnik meg, csak átalakul a világversenyt megelőző egészséges drukká. A szövetségi kapitánynak tényleg nem lehetett egyszerű dönteni, mert a most kimaradók között is olyanok vannak, akik sokszor bizonyítottak már. Most mi tizenhárman kaptunk bizalmat Dénestől, remélem, a megfelelő eredménnyel érdemesnek is bizonyulunk rá.

- Ha már a honi vízilabda kincsesbányáját említetted, a te családodnál sikeresebb dinasztia nincs is. Jól tudom, hogy ennek ellenére egész eddig rosszul írták, írtuk a családi neveteket?
- Rövid i-vel írom én is, s így írta az édesapám, a nagypapám is. A Szivósból aztán évtizedek folyamán Szívós lett a médiamegjelenésekben.

- Miért nem tiltakoztatok?
- Mert ez nem jelent nekünk olyan nagy problémát, ami zavaró vagy bántó lenne. Apróság...

- Amíg Te a vilábajnokságon leszel, ki vigyáz Baggióra?
- Mivel én nem tudtam megtanítani elég sok dologra, ezért most - Molnár "Papesz" kutyusával együtt - szakemberre bízzuk, s bekerül egy kutyaiskolába. Remélem, amikor Melbourne-ből hazajövök, egy rendkívül aranyos, de szófogadó kiskutya fogad.

- Ezek szerint eddig nem volt az...
- Finoman fogalmazva... A válogatott felkészülés alatt a nagymamámnál volt, ott is okozot egy-két galibát.

- Milyen az olasz vizsla?
- Mint a vizsla általában, csak erősebb, hosszabb a füle, fehér és barna foltos. Nagyon aranyos - de amilyen aranyos, olyan rossz volt eddig. Most ezt az áldozatot meg kell hoznia.

- És miért Baggio a neve?
- Már így jutottam hozzá. De szerencsés véletlen, mert amíg játszott, Roberto Baggio volt az egyik kedvenc futballistám.

- Visszatérve a vízilabdához, az, hogy ennyien vagytok a válogatottban a Domino-BHSE-ből, egyfelől jó, másfelől viszont lehet rossz. Amikor kizsigerelve visszatértek a vb-ről, hogy álltok neki a klubfeladatok teljesítéséhez?
- Szerintem az, hogy ennyien vagyunk a magyar válogatottban, jól mutatja a Domino erejét. Amikor pedig a vb-ről visszatérünk, fáradtak leszünk, de ez egy boldogsággal teli fáradtság lesz, s a vb-siker fölötti öröm erőt ad a folytatáshoz, a klubfeladatok teljesítéséhez.


(forrás: Sztár Sport, 2007. március 14-20., X. évfolyam 11. szám)